Az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című projekt célja a lakosság egészségi állapotának javítása, a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek számának növelése volt. A projekt népegészségügyi alprojektjének címe az „Egészségtudatosság fejlesztése 7-18 éves korosztály részére”, amelynek során számos tananyag, óravázlat került kidolgozásra az egészséges életkezdet megalapozásának érdekében a gyermekkorban és a felnőtté válást megelőző időszakban.

A program fókuszában az egészségi állapotra pozitívan ható tényezők egészségtudatos választásának elősegítése, valamint a betegségek kialakulási kockázatának jelentős csökkentése, illetve a kialakulásuk késleltetése állt, amely hosszú távon a magyar lakosság egészségi állapotának javulását eredményezheti. Az egészségmegőrzésnek és attitűdformálásnak azért kiemelkedő terepe az oktatási/iskolai színtér, mert itt vannak ellenőrzött keretek között közösségben a gyerekek egy tanulásra, változásra fogékony életszakaszban. Így tanítási időben, az adott évfolyamnak megfelelő tananyagok segítségével hatékonyabban érhetőek el. A hátrányos helyzetű csoportok esetében az iskola egészségnevelési tevékenysége még nagyobb hangsúlyt kap, mivel e tanulók esetében az oktatási-nevelési intézmények hiánypótlóan alapvető szocializációs feladatokat is ellátnak.

Jelen alprojekt értelmezésében az egészségtudatosság széles témalistát felölelő, készségszintre emelt ismeretek köre, amely lehetővé teszi az iskolás évek alatt és elvégzése után az egészséges életvezetés természetes választását. Az alprojekt keretében kidolgozott program magába foglalja az alap- és középfokú oktatási intézményekben elérhető korosztály helyes egészségmagatartásának kialakítását támogató kutatás, tananyag (koncepciók és óravázlatok), módszertan, tudástár és webes tartalmak létrehozását.

A korábbi iskolai egészségfejlesztés témájú projektek az ismeretek jelentős körét felölelő módszertani anyagokat, tananyagokat, elméleti és gyakorlati szakanyagokat hoztak létre, de nem terjedt ki figyelmük minden területre. Ennek a programnak az egyik célja az volt, hogy az eddig még nem tárgyalt, aktuálissá vált témákat is komplex módon feldolgozza a 7-18 éves korosztály számára életkor szerint differenciálva, a diákok, pedagógusok és egészségfejlesztési szakemberek körében végzett kutatás eredményeire alapozottan, tantervbe illeszthető (modulok, koncepciók, óravázlatok, témahetek) formában, a Nemzeti alaptantervvel (továbbiakban Nat) kompatibilis módon, valamint a 2012-ben jogszabályi előírássá vált TIE keretrendszerébe illeszkedően. Így a program célcsoportja az egészségfejlesztéshez kapcsolódó pedagógusok, az iskola-egészségügyi szolgálat, valamennyi alap- és középfokú iskolában elérhető diák, és a népegészségügyben, egészségfejlesztésben, egészségfejlesztési irodákban dolgozó szakemberek. A cél az volt, hogy a projekt eredményeire építve eszközt adjunk az alap-és középfokú oktatási intézmények számára iskolai egészségfejlesztési tevékenységeik holisztikus tervezéséhez és megvalósításához.

A mintegy 5000 fős kutatás eredményeire alapozva kerültek meghatározásra a témák, amely a következő ábrán láthatók:

Az egyes modulokhoz kapcsolódóan következő szakanyagok készültek:

• a modulok részletes bemutatást szolgáló évfolyamonkénti koncepciók, amelyek módszertanilag követik a Nat tantárgyi jellemzőinek bemutatását (pl. fejlesztési területek, fő témakörök, átfogó eredménycélok és kimeneti követelmények évfolyamonkénti és négyéves bontásban)
• 45 perces órára, valamint 10 perces, a tanórákba építhető blokkokra kidolgozott óravázlatok, amelyek az adott osztály igényeinek megfelelően rugalmasan alkalmazhatóak.

A tananyagok jellegzetessége a moduláris szerkezeten felül, hogy spirálisan épülnek fel, és teraszos elrendezésűek, amelyek a következőket jelentik:

Moduláris: Minden téma önmagában értelmezhető, de a modulok között kapcsolat van pl. kulcsfogalmak, problémafelvetés, szempontok azonossága révén. A moduláris tananyagfejlesztés oka, hogy a pedagógus alkotói, módszertani szabadsága, kreativitása itt érvényesülhet a legjobban, tananyagrészek elhagyhatók, választhatók, változtatható sorrendűek, valamint nagyobb lehetőséget biztosítunk a helyi szociokulturális körülmények, a tanulócsoport sajátosságaink figyelembe vételére is. A modulok egységes egészet alkotnak, külön-külön kerülnek kidolgozásra, ugyanakkor tartalmi mondanivalójuk összhangban van egymással, segítve a holisztikus gondolkodás kialakítását. A modulok közötti koncentráció lehetővé teszi a téma sokirányú megközelítését, illetve megerősítés és begyakorolás révén praktikus, az életben is hasznosítható tudást ad.

Spirális: Az egyes témák a különböző évfolyamokban a korcsoport tudásszintjéhez igazodva, megfelelő mélységben jelennek meg és térnek vissza.

Teraszos (lépcsőzetes) elrendezésű: A tananyag alapvetően lineáris rendben halad, de egy-egy ponton – teraszon – „megáll” lehetőséget adva a tananyag/tudástartalmak bővebb kifejtésére, az elmélyülésre. Ily módon ez a tananyag elrendezés a lineáris és a moduláris tanterv egyesítését rejti magába.

A programmal (tananyagokkal) kapcsolatban további információk találhatók a EFOP 1.8.0. - Digitális Iskolai Egészségfejlesztési Eszköztár weboldalon.