Az otthoni vegyszerhasználat (takarítószerek, oldószert tartalmazó termékek, illatosítók, kozmetikumok, lakkok használata), illetve a sütés, főzés erősen ronthatja a beltéri levegő minőségét. A beltéri burkolatokból, berendezési tárgyakból is folyamatosan a levegőbe kerülhetnek káros illékony és félillékony szerves vegyületek. Emellett az emberek által kibocsátott szén-dioxid és pára is terheli a levegőt. Biológiai szennyezőanyagok is előfordulnak a beltéri levegőben, például a sok helyen előforduló penészgombák spórái, illetve a légúton terjedő betegségeket okozó vírusok és baktériumok. Rendszeres, intenzív szellőztetés nélkül mindezek jelentősen károsíthatják egészségünket és teljesítőképességünket. De mit tehetünk, ha kint is rossz a levegő? Hogyan szervezhetjük tevékenységeinket úgy, hogy mind a kültéri, mind a beltéri légszennyezőknek való kitettségünk a lehető legalacsonyabb legyen? Mire figyeljünk, hogy otthonaink légszennyező kibocsátását csökkenthessük, azaz kevésbé szennyezzük közvetlen környezetünket?