A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK (más néven peszticidek) olyan kémiai vagy biológiai anyagok, melyekkel az ember által kártevőnek minősített élő szervezetek elpusztíthatók, vagyis jellegükből adódóan mérgek. A növényvédő szerek alkalmazása szerves része a mai mezőgazdaságnak, felhasználásuk célja a terméshozam növelése, és a minőség javítása. Hatásspektrum szerinti főbb csoportjaik: rovarölő szerek (inszekticidek), gyomirtók (herbicidek), gombaölők (fungicidek), rágcsálóirtók (rodentocidek), algaölő szerek (algicidek), egyéb növényvédő szerek (pl. atkaölő, csigaölő, baktériumölő stb.).
A növényvédő szerek forgalmazása és használata szabályozott az Európai Unióban. A hatóanyagokat európai uniós szinten, a készítményeket nemzeti szinten értékelik és engedélyezik, illetve az engedélyeket meghatározott időközönként felülvizsgálják. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) a kockázatértékelések alapján határértéket állapít meg az élelmiszerekben maximálisan megengedett növényvédőszer-maradványokra, melyekre előírja a tagállamok ellenőrzési kötelezettségét is.
Számos felmérés során egyértelmű összefüggést állapítottak meg a növényvédő szereknek való foglalkozási kitettség és különböző egészségi problémák között. A növényvédő szerek egy része a helytelenül végzett növényvédelmi munkák, belélegzés, szándékos vagy véletlen lenyelés esetén – mennyiségtől függően – azonnali, akut mérgezést okozhat. Felhasználásukat rendkívüli gondossággal, az előírások betartásával kell végezni.
Az emberek szervezetébe a legtöbb esetben alacsony koncentrációban, azonban hosszú időn keresztül jutnak be ezek a vegyületek. A különböző kémiai anyagok hatása összeadódhat, egymás hatását az anyagcsere során akár erősíthetik is. A növényvédő szerek szervezetbe történő bejutása történhet bőrön keresztül (pl. háztartási növényvédő szerekkel történő érintkezés), orron át, belégzéssel (pl. permetezés során) vagy szájon keresztül (pl. élelmiszerek elfogyasztása). A lakossági expozíció nem elhanyagolható része csak esztétikai célú, nem mezőgazdasági területeken történő növényvédő szer felhasználásból adódik, mint például a gyepek, a kertek, a parkok kezelése, vagy az otthonokban és környezetükben a kártevők irtása vegyszerekkel.
Számos vizsgálatban a peszticideknek való kitettség mértéke összefüggést mutatott különböző típusú daganatok (pl. agy-, egyes vérsejt-, prosztata-, petefészek-, vese-, májdaganatok, illetve gyomor-bélrendszeri daganatok) kialakulásával. A felmérések szerint a magzati, illetve kisgyermekkori érintettség növeli a leukémia és agydaganatok kialakulásának kockázatát a gyermekek körében is. A daganatos megbetegedéseken kívül más egészséghatásokkal is összefüggésbe hozhatóak, köztük az idegrendszer és egyéb szervek fejlődési rendellenességeivel, az alacsony születési súllyal, a koraszületéssel és a magzatelhalással. Emellett hozzájárulhatnak a csökkent nemzőképesség, az asztma, az allergia, a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulásához. Különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, továbbá a gyermekek, akiknek a szervezete érzékenyebb, és könnyebben érintkeznek ezekkel a kémiai anyagokkal (pl. a földön kúszva vagy a fűben játszva).
Figyelembe véve a káros környezeti és egészségi hatásokat, tudatos odafigyeléssel csökkentsük a növényvédő szerek alkalmazását! Ha feltétlenül szükséges növényvédő szert használnunk, csak megbízható forrásból vásároljunk! Ügyeljünk a növényvédő szer címkéjén feltüntetett adagolásra, és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására a saját kiskertünkben megtermelt zöldség, gyümölcs permetezése esetén is! Tartsuk be a biztonsági intézkedéseket, ha szükséges, viseljünk védőöltözéket! Ügyeljünk a növényvédő szerek biztonságos tárolására! A növényvédő szer maradéka veszélyes hulladék, kezeljük ennek megfelelően! Saját kertünkben törekedjünk a biológiai növényvédelemre!
Amennyiben lehetséges, vásároljunk biogazdálkodásból származó zöldséget, gyümölcsöt! A zöldséget, gyümölcsöt mindig alaposan mossunk meg! Ne fogyasszuk el a kezelt déligyümölcsök héját!
Kerüljük a pázsitok, díszkertek karbantartásához a gyomírtók használatát, melyek felesleges kockázatot jelentenek az egészségre! A gyomokat kézzel vagy kerti eszközökkel távolítsuk el, illetve használjunk talajtakarást a gyomok visszaszorítására! A füvet fűnyíróval, fűkaszával vagy egyéb eszközzel nyírjuk, ne használjunk ún. totális gyomirtókat!
Otthonunkban, a különböző kártevők elleni védekezés során részesítsük előnyben a vegyszermentes megoldásokat, különösen kisgyermekek, várandósok, idős személyek környezetében!