Könnyű kezelés
Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kiválását követően 2021. január 1-jétől megváltoztak a vegyi anyagok kereskedelmének feltételei, valamint az érintett magyar vállalatok szerepkörei és kötelezettségei.
2020.december 31-én lejárt az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő 2020. január 31-ei kiválását követő átmeneti időszak, így 2021. január 1-jét követően az Európai Unió és az Egyesült Királyság közti, 2020. december 24-én elfogadott és – végleges uniós ratifikációjáig – ideiglenesen alkalmazott, kereskedelmi és együttműködési megállapodásban foglaltak szerint történik a vegyi anyagok kereskedelme a két fél között. A megállapodásban és az észak-írországi protokollnak megfelelően az Egyesült Királyságnak az észak-írországi, valamint a nagy-britanniai (Anglia, Skócia, Wales) részeire különböző szabályok alkalmazandóak.
Észak-Írország tekintetében a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok (beleértve az 1907/2006/EK (REACH), az 1272/2008/EK (CLP) és a 649/2012/EU (PIC) rendelet) továbbra is alkalmazandóak maradnak, így az észak-írországi vállalatokkal történő kereskedelem továbbra is „unión” belüli forgalomba hozatalnak minősül.
Nagy-Britannia azonban 2021. január 1-jétől kezdve ún. harmadik országnak minősül, ennek megfelelően az onnan származó behozatal importnak, míg az oda történő kivitel exportnak tekintendő.
Import
A Nagy-Britanniából származó áruk tekintetében a kiválást megelőzően továbbfelhasználónak vagy forgalmazónak minősülő vállalatok a vonatkozó uniós jogszabályok tekintetében importőrökké válnak és az alábbi új kötelezettségekkel szembesülhetnek:
1) A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (REACH):
2) Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (CLP):
Az ipari felhasználásra készült keverékek esetén a 2024. január 1-jei alkalmazási időpontot megelőzően is benyújtható a méregközponti bejelentés, melynek megtételével a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 6. és 8. §. szerinti veszélyeskeverék-bejelentési kötelezettség teljesíttetnek tekintendő.
3) A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU rendeletet (PIC):
A bejelentést az ePIC rendszeren keresztül, vagy a PIC rendelet III. melléklet 2. része szerinti tartalommal kell benyújtani a kijelölt hatóság számára.
4) A higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. május 17-i 2017/852/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet:
A higany, valamint az 2017/852/EU rendelet I. mellékletben felsorolt higanykeverék csak írásos engedély birtokában importálható. Az engedélykérelmet a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. május 17-i 2017/852/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 105/2019. (V. 8.) Korm. rendelet 1. §. b) része alapján az országos tisztifőorvos számára kell benyújtani.
Export
1) A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU rendeletet (PIC):
A fenti kötelezettségen túl a rendelet előírja, hogy ha az exportálandó termékhez szükséges biztonsági adatlapot összeállítani az 1907/2006/EK (REACH) rendelet 31. cikke alapján, akkor azt az exportőrnek el kell juttatnia az importáló fél részére is.
A bejelentést az ePIC rendszeren keresztül kell benyújtani a kijelölt hatóság számára.
A Nagy-Britanniában alkalmazandó jogszabályokkal kapcsolatban az illetékes brit hatóság, a Health and Safety Executive honlapján tájékozódhat (https://www.hse.gov.uk/brexit/chemicals-brexit-guidance.htm).
2020. december 14-én megjelent az Európai Unió Hivatalos lapjában a Bizottság (EU) 2020/2081 számú rendelete a tetováláshoz és a sminktetováláshoz használt festékekben található anyagok korlátozásáról. Az intézkedés tehát nem a tetoválás vagy a tetováló festékek betiltásáról szól, hanem a tetoválás biztonságosabbá tételéről azáltal, hogy a tetováló- és sminktetováló festékekben használt veszélyes anyagok mennyisége biztonságos határértékek alá csökkenjen.
A rendelet értelmében a korlátozás a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagokra (ún. CMR anyagok), a bőrszenzibilizáló vagy bőrirritáló anyagokra, a szemkorróziót vagy szemkárosodást okozó anyagokra, bizonyos fémekre, valamint a kozmetikai termékekről szóló rendeletben szabályozott egyéb anyagokra terjed ki.
Ezen anyagokat, adott koncentrációt meghaladó mennyiségben, tartalmazó tetováló festékeket 2022. január 4. után nem lehet forgalomba hozni és felhasználni sem lehet azokat tetoválási céllal. Ugyancsak ettől az időponttól kezdődően a tetováló szerek szállítóinak új címkézési előírásokat is teljesíteniük kell, amelyek a figyelemfelhívást és tájékoztatást szolgálják.
A fentiektől eltérően, szakmai megfontolások alapján általános kivétel került megállapításra a normál körülmények között gáz halmazállapotú anyagokra, valamint a helyettesíthetőség biztosítása érdekében 2023. január 4-ig tartó mentesség a Pigment Blue 15:3 (EC szám: 205-685-1) és Pigment Green 7 (EC szám: 215-524-7) anyagokra.
Mentességet élveznek még azon (tetoválás céljából) forgalomba hozott keverékek is, melyek kizárólag a 2017/745/EK rendelet szerinti gyógyászati célokra kerülnek felhasználásra.
A korlátozás részletes szövege az alábbi linken érhető el:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32020R2081&from=EN
2020. december 18-ával Magyarországon is aktív az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) bejelentési portálja (PCN). A Portál lehetővé teszi az ipar számára, hogy elkészítse és benyújtsa a veszélyes keverékekre vonatkozó, a méregközpontok számára szükséges információkat, a 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. melléklete alapján. A bejelentés megtétele 2021. január 1-jétől kötelező, és ettől az időponttól ellenőrzi tartalmilag a bejelentéseket a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő, a bejelentések fogadására kijelölt szerv, abból a szempontból, hogy a benyújtott adatok összességében megfelelnek-e a VIII. melléklet követelményeinek.
Magyarországon a PCN bejelentés díjai az alábbiak szerint alakulnak:
A befizetéshez szükséges további információkat ezen az oldalunkon találhatnak: LINK
A PCN-információk összeállításának és benyújtásának háromféle módja van: online az ECHA bejelentési portálon keresztül, offline az IUCLID program segítségével, valamint rendszerek közötti szolgáltatással (S2S). További információkért, kérjük látogasson el honlapunkra: LINK
Amennyiben egyszerre több tagállamba kíván bejelenteni, benyújtás előtt érdemes ellenőrizni az ECHA méregközpontokkal kapcsolatos weboldalán található „A CLP-rendelet VIII. mellékletének végrehajtására vonatkozó tagállami határozatok áttekintése” című dokumentumban, hogy az adott tagállam fogadja-e már a portálon keresztül elküldött bejelentéseket. Ugyanitt megtalálható a PCN bejelentés lépéseit ismertető „PCN gyakorlati útmutató”.
Az ECHA méregközponti honlapja, ahol a PCN bejelentés elkészítése megkezdhető, az alábbi linken elérhető:
https://poisoncentres.echa.europa.eu/hu/echa-submission-portal
A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/851 európai és parlamenti és tanácsi irányelv írja elő 2021. január 5-től a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REACH rendelet) 3. cikk 33. pontjában definiált árucikk szállítóinak az ún. különös aggodalomra okot adó anyagoknak (a továbbiakban: SVHC) az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: ECHA) számára történő bejelentési kötelezettségét az aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos cikkek vagy összetett tárgyak (termékek) információinak adatbázisába (Substances of Concern In articles as such or in complex objects Products – SCIP). Az adatbázis lehetővé teszi, hogy az SVHC anyagokat tartalmazó árucikkekkel kapcsolatos információk rendelkezésre álljanak a termékek és anyagok teljes életciklusa alatt, beleértve a hulladékfázist is.
A kötelezettség szempontjából fontos kiemelni, hogy az összetett (azaz több árucikkből álló) tárgyakban található árucikkekre is vonatkozik a REACH rendelet 33. cikk szerinti kötelezettség mindaddig, amíg az említett „összetevő” árucikkek megtartják különleges formájukat, felületüket vagy alakjukat, ami által a REACH rendelet 3. cikk 3. pontja értelmében árucikknek minősülnek, illetve amíg nem válnak hulladékká. Ennek megfelelően SVHC 0,1 tömegszázalékos koncentrációját minden esetben az érintett (rész)árucikk tömegéhez kell viszonyítani és a kötelezett szereplőknek minden egyes olyan (rész)árucikket be kell jelenteniük, amely ennél nagyobb koncentrációban tartalmaz SVHC-t.
A bejelentésre kötelezettek körét a REACH rendelet 3. cikk 33. pontja és a 31. cikk (1) bekezdése együttesen határozza meg, amely szerint egy árucikk szállítójának az árucikk gyártója vagy importőre, a forgalmazó vagy a szállítói lánc más szereplője minősül, aki az árucikket piaci forgalomba hozza. Ugyanakkor a 33. cikk (1) bekezdése csak azon forgalomba hozatalra vonatkozóan ír elő kötelezettséget, amely a REACH rendelet 3. cikkének 35. pontjában meghatározott ’árucikk átvevő’, azaz ipari vagy foglalkozásszerű felhasználó vagy forgalmazó felé történik.
Ennek megfelelően, a következő árucikk-szállítóknak kell információt szolgáltatniuk az ECHA felé:
Az ECHA-nak való információszolgáltatás kötelezettsége az első szállítótól (előállító/importőr) kezdődik. A REACH rendelet tekintetében az import az Európai Gazdasági Térség tagállamain (EGT: EU-tagállamok, Norvégia, Liechtenstein és Izland) kívüli országból történő behozatalt jelenti.
Az árucikk előállítóira/összeszerelőire és importőreire vonatkozó bejelentési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha kizárólag fogyasztók számára hozzák forgalomba az árucikkeket.
A SCIP adatbázisba történő bejelentési kötelezettség magyar jogrendbe történő átültetése az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény révén valósult meg, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Kbtv.) módosítva ültette át az alábbi, 2021. március 1-től hatályos rendelkezést:
„11.§. A REACH 3. cikk 33. pontjában meghatározott árucikk bármely szállítója a REACH 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően az e célból biztosított formátum és benyújtási eszköz felhasználásával tájékoztatja az Európai Vegyianyag-ügynökséget.”
A SCIP adatbázisba történő bejelentéssel kapcsolatban további információ az ECHA weboldalán érhető el.
A kötelezettséggel kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) nem rendelkezik hatáskörrel. Az érdekelt felek a bejelentéssel kapcsolatos részletszabályok vonatkozásában, a kötelezettség végrehajtásának ellenőrzésére – a Kbtv. 32. §. (1) bekezdésének g) alpontja alapján – kijelölt hulladékgazdálkodási hatósághoz fordulhatnak (ld. a 124/2021. (III. 12.) Korm. rendeletet: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=248074.421699 ).
Az Európai Unió Vegyi Anyagokkal Kapcsolatos Jogszabályainak Keresője (angol rövidítése: EUCLEF) egy új, könnyen használható online keresőszolgáltatás. Ennek segítségével a vállalatok egyszerűen áttekinthetik a saját anyagaik szempontjából releváns uniós jogszabályokat, és meghatározhatják, hogy milyen jogi kötelezettségeik vannak ehhez kapcsolódóan. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) keresője, amelyet az Európai Bizottsággal és az iparral együttműködésben fejlesztett ki, már jelenleg is 40 uniós jogszabályra kiterjedő szolgáltatást nyújt, és ez a szám a jövőben várhatóan tovább növekszik majd.
Ha egy vállalkozás vegyi anyagokat gyárt, használ fel vagy forgalmaz az EU-ban, akkor meg kell felelnie a vonatkozó uniós jogi szabályozásnak, amely több jogszabályt is magában foglal. Az EUCLEF ezeknek a vállalatoknak – különösen a kis- és közepes vállalkozásoknak – nyújt segítséget abban, hogy pontosan beazonosíthassák az alkalmazandó előírásokat, azáltal, hogy a különböző releváns jogszabályokról és szabályozási folyamatokról egy helyen gyűjt naprakész információkat.
Az EUCLEF révén az érintett vállalatok a ez eddigi, REACH, CLP, BPR és PIC rendeletekkel, valamint a CAD és CMD irányelvekkel kapcsolatos információkon túl jóval szélesebb körű jogszabályi információkhoz férhetnek hozzá a kozmetikai termékek, a peszticidek, a hulladékok, a játékbiztonság, valamint az élelmiszer-biztonság és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok területén.
Az EUCLEF tartalma integráns részét képezi az ECHA ’INFORMÁCIÓK A VEGYI ANYAGOKRÓL’-portáljának. Ahogy az eddigiekben is, amikor nevük, EC vagy CAS számuk alapján keresünk egy anyagot az Ügynökség kezdőoldalán található keresőben, a keresés eredményeként egy úgynevezett infokártyát kapunk, amennyiben az adatbázisban rendelkezésre áll ilyen az adott anyagról. Ez az infokártya többek között az anyag veszélyességi osztályozásáról és címkézéséről (ha van ilyen), uniós gyártásáról, behozatalának és felhasználásának részleteiről nyújt információkat. Ezek az információk egészülnek ki az adott anyag szempontjából releváns jogszabályokkal, de az EUCLEF felületén lehetőség van a jogszabály szerinti keresésre is, ahol áttekinthetjük azok hatályát, a mentességeket, szabályozási tevékenységeket, kötelezettségeket és az érintett anyagok körét is.
Az ECHA tervei szerint a következő években tovább fogja fejleszteni szolgáltatását, további uniós jogszabályok hozzáadásával, és az ECHA weboldalain elérhető információk bővítésével, például az egyes tagállamok nemzeti foglalkozási expozíciós és kibocsátási határértékeire vonatkozó információkkal.
Forrás: ECHA
Módosultak a méregközponti vészhelyzeti reagálást és a megelőző intézkedéseket érintő információs jogszabályi előírások, néhány speciális termékcsoport esetében.
A vészhelyzetre való reagálással és a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos harmonizált információkra vonatkozó követelményeket az 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. melléklet sorolja fel, amely melléklet 2020. november 14-i hatállyal módosításra került. Ez a második módosítás az ipar által jelzett, a vállalatok adminisztratív terheire vonatkozó aggályokat kezeli, miközben továbbra is megfelel a méregközpontok információs igényeinek/követelményeinek.
A bejelentésben szereplő információk köre az alábbi változásokkal bővült:
Problémát jelentett az a helyzet, amikor nagyon hasonló összetevőket használnak egy keverékben, és nem ismert, hogy egy adott időpontban forgalomba hozott keverékben a hasonló összetevők közül melyik van jelen. Erre kínál megoldást a helyettesítő összetevők csoportja (angolul: interchangeable component group, ICG), amelyben az összetevők, bár különbözőek, de toxikológiailag kellően hasonlóak ahhoz, hogy egy csoportba rendezhetők legyenek bizonyos előírások mentén, ha az összetevők veszélyessége ugyanaz, valamint a végső keverék veszélyessége és a kiegészítő információk megegyeznek mindegyik összetevő alkalmazása esetén.
A szabványos formulának megfelelő összetételű keverékeknél, amelyek esetében problémát okozott, hogy a folyamatos előállítás során az összetevők nagy változékonyságúak vagy ismeretlen összetételűek, a keverék egy vagy több összetevőjének azonosítását és koncentrációját a szabványos formulában alkalmazottak alapján is meg lehet adni. Ilyen szabványosított formulákat alkalmaznak a cement, gipsz, készbeton esetében.
A fentiekhez hasonló okokból bizonyos meghatározott üzemanyagok esetében elegendő benyújtani a keverék 1907/2006/EK (REACH) rendelet II. melléklete szerint összeállított biztonsági adatlapján felsorolt összetevők azonosítását és koncentrációját.
Az értékesítés helyén számos, igény szerint kevert festék készíthető („egyedileg kikevert festékek”), és ez a kiskereskedők részéről nagyszámú bejelentést és UFI-k (egyedi formulaazonosító) generálást vont volna maga után. A módosítással magukat az egyedileg kikevert festékeket nem kell bejelenteni, viszont a veszélyes komponensek UFI-jait (a koncentrációs küszöbérték túllépése esetén) fel kell tüntetni a terméken.
Forrás: ECHA
További információ: (linket majd cserélni kell, amikor megjelenik az új publikáció)
A rendkívül nehezen lebomló mikroműanyagok a környezetbe kerülve felhalmozódnak az állatokban, főként a halakban és kagylókban, és ezen keresztül élelmiszerként fogyasztva, vagy akár közvetlenül is az emberi szervezetbe is bekerülnek. Ezeket az anyagokat számos területen használják, például a kozmetikai iparban alkalmazott „mikrogyöngyökként”, a lemosható kozmetikai termékekben, ahol a mikroműanyagok bőrradírként és fényezőanyagként funkcionálnak. Emellett olyan műanyag termékekből is a környezetbe kerülhetnek mikroműanyag-részecskék, mint amilyen a sportpályák kialakításánál gyakran alkalmazott műfüves felületborítás töltőanyaga.
2019 januárjában az ECHA széles körű korlátozást javasolt az EU/EGT piacán forgalomba hozott termékekben lévő, szándékosan hozzáadott mikroműanyagok felhasználására, a környezetszennyezés elkerülése, csökkentése érdekében. Jelenleg a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok kibocsátása az EU/EGT-ben becslések szerint évente körülbelül 42 000 tonna. A műfüves gyepekhez használt töltőanyagból származó további kibocsátás évi 16 000 tonnát tehet ki. A javasolt korlátozás hosszú távon megakadályozza a kibocsátás több mint 90%-át.
A korlátozási javaslatot az EU műanyag stratégiájának keretében dolgozták ki, amelynek célja a körforgásos (műanyag-)gazdaság és a 2030-ig szóló fenntartható fejlődési célok, a globális éghajlati kötelezettségvállalások és az EU iparpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottsága (RAC) támogatja a mikroműanyagok felhasználásának korlátozási javaslatát, és szigorúbb kritériumokat ajánl a biológiailag lebontható polimerekre. A javaslat korlátozná az EU/Európai Gazdasági Térség piacára kerülő termékekhez 0,01 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban szándékosan hozzáadott mikroműanyagok használatát, emellett fontos a konkrét vizsgálati módszerek és kritériumok meghatározása a biológiailag lebontható polimerek azonosítására. A műfüves gyepekhez töltőanyagként használt mikroműanyagok esetében hatéves átmeneti időszakot követően teljes tilalmat javasolnak, mivel csak kevés információ áll rendelkezésre a kockázatkezelési intézkedések hatékonyságát illetően, és a tilalom ezeknél az intézkedéseknél is hatékonyabb eszköz a környezeti kibocsátás hosszú távú megelőzésében, költsége ugyanakkor jelentősebb.
A mikroműanyag fogalmának meghatározását illetően, az ECHA a 100 nanométeres mérethatárt javasolta, mivel a mikroműanyagok termékekben (azaz keverékekben) való kimutatására szolgáló analitikai módszerek még fejlesztés alatt állnak.
Az ECHA társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága (SEAC) is támogatja a korlátozási javaslatot; annak tág hatályát és a különféle termékcsoportokra vonatkozó átmeneti időszakokat, amelyek időt biztosítanak az érintett vállalatok felkészüléséhez. Megállapította továbbá, hogy a mikroműanyagok által okozott szennyezés visszafordíthatatlan, és a kibocsátás csökkentésére irányuló korai fellépés előnyös lehetne a társadalom számára.
A két említett bizottság összevont véleménye várhatóan 2020 végére nyeri el végleges formáját, és ezt követően, komitológiai eljárás keretében kerül majd sor az uniós szintű korlátozás véglegesítésére.
Forrás: ECHA
További információ: