Könnyű kezelés

  • Nagyítás 100%
  • Betűméret 100%
  • Sorköz 100%
  • Szóköz 100%

Miért van szükség Levegőhigiénés Indexre?

Egészségi állapotunk megóvása és javítása érdekében a mai kor embere próbál egyre jobban ügyelni környezetére, figyelemmel követi annak alakulását. Egészségünket és komfortérzetünket számos tényező befolyásolja, melyek közül jelentős szerepe van a bel- és kültéri levegő minőségének. A környezeti levegő minőségéről, azaz az egészségvédelem szempontjából legfontosabb légszennyezők koncentrációjáról számos helyről tájékozódhatunk. Megtudhatjuk, hogy milyen volt a környező levegő minősége az elmúlt napokban vagy órákban, illetve a levegőminőség várható alakulásról is már tájékozódhatunk. A levegőminőségre vonatkozó adatok értelmezése azonban szakértelmet kíván. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által naponta frissülő Levegőhigiénés Index 2007 óta hiteles információt szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a légszennyezettség milyen egészségkockázatot jelent a különböző csoportok (pl.: gyermekek, idősek, krónikus légzőszervi és egyéb, elsősorban szív- és érrendszeri betegségben szenvedők) számára. Az országos szintű tájékoztatás célja a várható rövid távú egészséghatások bemutatása és tanácsok segítségével az érintett csoportok egészségének védelme.

Hogyan számítjuk a Levegőhigiénés Indexet?

A Levegőhigiénés Index a legfrissebb nemzetközi és a hazai kutatások alapján meghatározott minősítés, mely az elmúlt nap folyamatosan közzétett, hiteles légszennyezettségi adatainak felhasználásával készül. Egészségkockázat szempontjából a legfontosabb légszennyezőket veszi figyelembe, így a 2,5 mikrométernél (µm) kisebb átmérővel rendelkező aeroszol részecskék (PM2.5), a 10 µm-nél kisebb átmérővel rendelkező aeroszol részecskék (PM10), a nitrogén-dioxid (NO2) és az ózon (O3) koncentrációjának alakulása határozza meg az adott napra vonatkozó minősítést. Kiszámítása a 24 órás átlagkoncentráció értékek (PM2.5 és PM10 esetén), a 8 órás mozgó átlagkoncentrációk napi maximuma (O3 esetén) és az órás átlagkoncentrációk napi maximuma (NO2 esetén) alapján történik az Egészségügyi Világszervezet ajánlásának figyelembevételével történik.

A Levegőhigiénés Index rendszere négy kategóriát tartalmaz. Az első kategória az elfogadható (1), a második a kifogásolt (2), a harmadik az egészségtelen (3) és a negyedik a veszélyes (4) minősítésű. A Levegőhigiénés Index meghatározásához szükséges, hiteles légszennyezettségi adatokat az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata mérőállomásainak folyamatosan közzétett vizsgálati eredményei szolgáltatják (http://www.levegominoseg.hu).

A koncentrációértékek megfeleltetése az egyes kategóriáknak a légszennyezettség és az adott légszennyező anyag koncentrációjának rövid távú egészséghatása között megállapított összefüggések alapján történik.

A Levegőhigiénés Index kategóriáihoz tartozó levegőminőségi szintek

 Levegőhigiénés Index kategóriái

Légszennyezők koncentrációja (μg/m3)

 

PM2.5
(24 óra)

PM10
(24 óra)

NO2
(1 órás maximum)

O3
(8 órás mozgó átlag maximuma)

elfogadható

<25

<50

<100

<100

kifogásolt

25 - 37,5

50 - 75

100 - 200

100 - 160

egészségtelen

37,5 - 50

75 - 100

200 - 300

160 - 240

veszélyes

≥50

≥100

≥300

≥240

Egy település levegőminőségének értékelése során a közzétett értékek alapján mindegyik felsorolt légszennyezőt besoroljuk a megfelelő kategóriába, majd a minősítés a legkedvezőtlenebb kategóriába sorolt „domináns”, azaz legkritikusabb állapotot eredményező légszennyező(k) alapján történik. Két mérőállomással rendelkező település esetén a két mérőállomáson mért értékek számtani átlagának meghatározásával történik a csoportba sorolás. Három mérőállomással rendelkező település esetén legalább két mérőállomás esetén teljesülnie kell a kedvezőtlenebb kategóriához tartozó feltételnek, különben a kedvezőbb kategória kerül megállapításra. Budapest esetén legalább három mérőállomás mért adatai alapján kell teljesülnie a kedvezőtlenebb kategóriához tartozó feltételnek, különben a kedvezőbb kategória kerül megállapításra.

A PM2.5 tömegkoncentráció helyszíni vizsgálata jelenleg számos mérőállomáson még nem biztosított, így ezeken a településeken az értékelés becslést tartalmaz, mely egy hasonló jellegű, PM2.5 és PM10 monitorokkal is rendelkező település napi átlag PM2.5/PM10 tömegkoncentráció arányának alkalmazásával történik.

Amennyiben nem teljesül az adatok rendelkezésre állására vonatkozó feltétel (az egyórás koncentráció értékek legalább 25%-a hiányzik egy adott napon), akkor az érékelés nem kerül meghatározásra (aeroszol részecskék esetén elegendő, ha a PM2.5 vagy a PM10 esetén érvényesek az adatok).

Mely településeken határozható meg a Levegőhigiénés Index?

A Levegőhigiénés Index jelenleg az automata mérőállomásokkal ellátott településekre határozható meg. Ezek az alábbiak: Ajka, Budapest, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Győr, Hernádszurdok, Kazincbarcika, Kecskemét, Komló, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Oszlár, Pécs, Putnok, Sajószentpéter, Salgótarján, Sarród, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Tököl, Vác, Várpalota, Veszprém.

Milyen gyakorisággal frissül a Levegőhigiénés Index?

A Levegőhigiénés Index naponta frissül az értékelést megelőző napon közétett koncentrációértékek alapján. A legfrissebb adatok, illetve egyéb tájékoztató anyagok elérhetőek a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján (https://www.nnk.gov.hu/).

Minden jog fenntartva © 2024 Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít