Miért van szükség Levegőhigiénés Indexre?
Egészségi állapotunk megóvása és javítása érdekében a mai kor embere próbál egyre jobban ügyelni környezetére, figyelemmel követi annak alakulását. Egészségünket és komfortérzetünket számos tényező befolyásolja, melyek közül jelentős szerepe van a bel- és kültéri levegő minőségének. A környezeti levegő minőségéről, azaz az egészségvédelem szempontjából legfontosabb légszennyezők koncentrációjáról számos helyről tájékozódhatunk. Megtudhatjuk, hogy milyen volt a környező levegő minősége az elmúlt napokban vagy órákban, illetve a levegőminőség várható alakulásról is már tájékozódhatunk. A levegőminőségre vonatkozó adatok értelmezése azonban szakértelmet kíván. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által naponta frissülő Levegőhigiénés Index 2007 óta hiteles információt szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a légszennyezettség milyen egészségkockázatot jelent a különböző csoportok (pl.: gyermekek, idősek, krónikus légzőszervi és egyéb, elsősorban szív- és érrendszeri betegségben szenvedők) számára. Az országos szintű tájékoztatás célja a várható rövid távú egészséghatások bemutatása és tanácsok segítségével az érintett csoportok egészségének védelme.
Hogyan számítjuk a Levegőhigiénés Indexet?
A Levegőhigiénés Index a legfrissebb nemzetközi és a hazai kutatások alapján meghatározott minősítés, mely az elmúlt nap folyamatosan közzétett, hiteles légszennyezettségi adatainak felhasználásával készül. Egészségkockázat szempontjából a legfontosabb légszennyezőket veszi figyelembe, így a 2,5 mikrométernél (µm) kisebb átmérővel rendelkező aeroszol részecskék (PM2.5), a 10 µm-nél kisebb átmérővel rendelkező aeroszol részecskék (PM10), a nitrogén-dioxid (NO2) és az ózon (O3) koncentrációjának alakulása határozza meg az adott napra vonatkozó minősítést. Kiszámítása a 24 órás átlagkoncentráció értékek (PM2.5 és PM10 esetén), a 8 órás mozgó átlagkoncentrációk napi maximuma (O3 esetén) és az órás átlagkoncentrációk napi maximuma (NO2 esetén) alapján történik az Egészségügyi Világszervezet ajánlásának figyelembevételével történik.
A Levegőhigiénés Index rendszere négy kategóriát tartalmaz. Az első kategória az elfogadható (1), a második a kifogásolt (2), a harmadik az egészségtelen (3) és a negyedik a veszélyes (4) minősítésű. A Levegőhigiénés Index meghatározásához szükséges, hiteles légszennyezettségi adatokat az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata mérőállomásainak folyamatosan közzétett vizsgálati eredményei szolgáltatják (http://www.levegominoseg.hu).
A koncentrációértékek megfeleltetése az egyes kategóriáknak a légszennyezettség és az adott légszennyező anyag koncentrációjának rövid távú egészséghatása között megállapított összefüggések alapján történik.
A Levegőhigiénés Index kategóriáihoz tartozó levegőminőségi szintek
Levegőhigiénés Index kategóriái |
Légszennyezők koncentrációja (μg/m3) |
|||
PM2.5 |
PM10 |
NO2 |
O3 |
|
elfogadható |
<25 |
<50 |
<100 |
<100 |
kifogásolt |
25 - 37,5 |
50 - 75 |
100 - 200 |
100 - 160 |
egészségtelen |
37,5 - 50 |
75 - 100 |
200 - 300 |
160 - 240 |
veszélyes |
≥50 |
≥100 |
≥300 |
≥240 |
Egy település levegőminőségének értékelése során a közzétett értékek alapján mindegyik felsorolt légszennyezőt besoroljuk a megfelelő kategóriába, majd a minősítés a legkedvezőtlenebb kategóriába sorolt „domináns”, azaz legkritikusabb állapotot eredményező légszennyező(k) alapján történik. Két mérőállomással rendelkező település esetén a két mérőállomáson mért értékek számtani átlagának meghatározásával történik a csoportba sorolás. Három mérőállomással rendelkező település esetén legalább két mérőállomás esetén teljesülnie kell a kedvezőtlenebb kategóriához tartozó feltételnek, különben a kedvezőbb kategória kerül megállapításra. Budapest esetén legalább három mérőállomás mért adatai alapján kell teljesülnie a kedvezőtlenebb kategóriához tartozó feltételnek, különben a kedvezőbb kategória kerül megállapításra.
A PM2.5 tömegkoncentráció helyszíni vizsgálata jelenleg számos mérőállomáson még nem biztosított, így ezeken a településeken az értékelés becslést tartalmaz, mely egy hasonló jellegű, PM2.5 és PM10 monitorokkal is rendelkező település napi átlag PM2.5/PM10 tömegkoncentráció arányának alkalmazásával történik.
Amennyiben nem teljesül az adatok rendelkezésre állására vonatkozó feltétel (az egyórás koncentráció értékek legalább 25%-a hiányzik egy adott napon), akkor az érékelés nem kerül meghatározásra (aeroszol részecskék esetén elegendő, ha a PM2.5 vagy a PM10 esetén érvényesek az adatok).
Mely településeken határozható meg a Levegőhigiénés Index?
A Levegőhigiénés Index jelenleg az automata mérőállomásokkal ellátott településekre határozható meg. Ezek az alábbiak: Ajka, Budapest, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Győr, Hernádszurdok, Kazincbarcika, Kecskemét, Komló, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Oszlár, Pécs, Putnok, Sajószentpéter, Salgótarján, Sarród, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Tököl, Vác, Várpalota, Veszprém.
Milyen gyakorisággal frissül a Levegőhigiénés Index?
A Levegőhigiénés Index naponta frissül az értékelést megelőző napon közétett koncentrációértékek alapján. A legfrissebb adatok, illetve egyéb tájékoztató anyagok elérhetőek a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján (https://www.nnk.gov.hu/).