Magyarországon általánosságban a vezetékes csapvíz minősége jó, nincs kedvezőtlen hatással az ember egészségre. Az emberi fogyasztásra szánt víz (a továbbiakban: ivóvíz) minőségi követelményeire és a vízminőség-ellenőrzés rendje szigorúan szabályozott, az előírásokat az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza.
A közműves ivóvíz minőségét a vízszolgáltatók a Korm. rendeletben meghatározott gyakorisággal, a területileg illetékes népegészségügyi szervvel egyeztetett ütemtervnek megfelelően ellenőrzik. A Korm. rendeletben rögzített ivóvízminőségi határértékek túllépése esetén, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény bekövetkezésekor a területileg illetékes népegészségügyi szerv a túllépés okát kivizsgálja és a szükséges vízminőség javító intézkedéseket elrendeli.
A Korm. rendeletben nagy hangsúlyt kap az úgynevezett ivóvízbiztonság, azaz az ivóvízfogyasztáshoz, illetve -használathoz kapcsolódó, ivóvíznyerésre szolgáló, vízkezelő és ellátó rendszerben, házi ivóvízhálózatban és vízvételre szolgáló helyeken elérhető legkisebb egészségkockázatot jelentő minőségi és működési jellemzők figyelembevétele, így hazánkban a vezetékes csapvíz fogyasztása az emberi egészség szempontjából megfelelő és biztonságosnak tekinthető.
Ennek ellenére manapság egyre divatosabb a házi víztisztító kisberendezések alkalmazása, melyeknek több típusa is forgalomban van hazánkban. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a berendezések nem megfelelő – nem a használati útmutatóban foglaltak szerinti – alkalmazása, a karbantartás hiánya esetén olyan kedvezőtlen változások jelentkezhetnek a vízben, amelyek kockázatot is jelenthetnek, így akár többet árthatunk velük, mint használunk.
Az, hogy javasolt-e az alkalmazásuk, illetve milyen típusú kisberendezés lehet alkalmas az ivóvíz utótisztítására, nagyban függ a helyi ivóvíz minőségétől. Erről a helyi vízszolgáltatónál, vagy a helyileg illetékes népegészségügyi szervnél lehet érdeklődni. Ezen túlmenően, külön kérésre, a vizsgálati díj megfizetése mellett, bárki ellenőriztetheti csapvize minőségét egy erre akkreditált laboratóriumokban.Az akkreditált laboratóriumok listája elérhető a Nemzeti Akkreditáló Hatóság honlapján. https://nah.gov.hu/hu/kategoriak/vizsgalolaboratorium/
Az épületen belüli hálózat állapotától függően egyes vízminőségi paraméterek (pl. az ivóvíz mikrobiológiai minősége, vagy nehézfém, pl. ólom tartalma) egy településen, de akár egy épületen belül is nagyon eltérőek lehet, elsősorban ezek vizsgálata lehet szükséges.
A vásárlás előtt érdemes figyelembe venni és mérlegelni a kisberendezések alkalmazásának előnyeit és hátrányait, a helyi ivóvíz minőségét és a megoldani kívánt problémát. Háztartási víztisztító kisberendezések némelyike tartalmaz úgynevezett reverz ozmózis (RO) egységet, mely ionmentes vizet állít elő. Ilyen esetben – a hazai vízminőségi szabályoknak megfelelően – minimális 50 CaO mg/l keménységérték előállítását visszasózóval vagy úgynevezett by-pass (a kezelt és a kezeletlen víz felhasználás előtti keverésének) alkalmazásával kell biztosítani. A visszasózó egység, azaz ásványi anyaggal történő ellátás meghibásodása, vagy a berendezés karbantartási hiánya esetén számolni kell azzal, hogy a kisberendezésből ionmentes víz folyik ki, amelynek hosszútávú fogyasztása káros hatásal lehet az emberi szervezetre.
Amennyiben a vásárlás mellett dönt valaki, feltétlenül olyan kisberendezést válasszon, amely rendelkezik Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) által kiadott ivóvízbiztonsági engedéllyel (régebbi megnevezéssel ÁNTSZ engedéllyel). A kisberendezések alkalmazási engedélye kizárólag a hálózati vezetékes víz utótisztítására vonatkozik, az engedélyezési eljárás saját kútvíz tisztításának értékelésére nem terjed ki, így arra a kisberendezések biztonságosan nem használhatók. Nagyon fontos, hogy a berendezés használati útmutatója tartalmazza az NNK által kiadott engedélyben előírt közegészségügyi alkalmazási feltételeket és korlátozásokat!
A víztisztító berendezések engedélyezését szintén a Korm. rendelet szabályozza. A Korm. rendelet 8. §, 8/A. §, 8/B. § 2020. január 1. napján hatályba lépő módosítása szerint az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, illetve medencés fürdővízellátásban vízzel közvetlenül érintkező bejelentés-köteles anyagok, termékek nyilvántartásba vétele, felülvizsgálata, valamint a vízkezelési technológiák és hálózativíz-utókezelő vagy vízadagoló, ballonos vízadagoló kisberendezések vízbiztonsági engedélyezése, felülvizsgálata 2020. január 1. napjától az NNK hatáskörébe tartozik. Így az ezekkel kapcsolatos hivatalos nyilvántartást is az NNK vezeti. Az NNK a honlapján a vízzel érintkező termékek, berendezések nyilvántartását, illetve az ivóvízbiztonsági engedélyét havi rendszerességgel frissíti, mely az alábbi linken található:
Vízzel érintkező termékek, berendezések nyilvántartása
Vásárlás esetén a megadott linken található termékek, berendezések közül érdemes választani.
Az ivóvíz utótisztító kisberendezések és vízadagolók használatával kapcsolatban további tájékoztató anyagokat az alábbi linken talál: