Egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv: Az a  fenntartó,

• akinek a fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltató számára a szakellátási kapacitás határozattal megállapításra kerül,
• aki a megállapodás, illetve a szerződés tárgyát képező szakellátási feladatot és a hozzá kapcsolódó szakellátási kapacitást ideiglenesen átadja a feladat ellátására kötelezettséget vállaló egészségügyi szolgáltató vagy annak fenntartója számára

Állami fenntartású valamint az önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmények vonatkozásában egyes fenntartói jogokat ki gyakorolja?

Az állami fenntartású fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények fenntartója és irányítója a Kormány által kijelölt miniszter, azzal, hogy az egyes fenntartói jogokat és irányítói hatásköröket az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv és az irányító vármegyei intézmények közreműködésével gyakorolja.

Az állami fenntartású nem fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények tekintetében a fenntartó és az irányító az egészségügyért felelős miniszter, azzal, hogy egyes fenntartói jogok és irányítói hatáskörök a jogszabályban meghatározottak szerint átadhatóak.

A fentiek nem alkalmazandók a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél működő állami fenntartású egészségügyi intézmények vonatkozásában.

Az önkormányzati fenntartású, járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény tekintetében az egészségügyi intézmény kapacitásainak átcsoportosításával, csökkentésével, illetve szakmai összetételével kapcsolatos módosítás kezdeményezését, az egészségügyi intézmény ellátási területe módosításának kezdeményezését az érintett vármegyében működő irányító vármegyei intézmény gyakorolja.

A Budapesten és Pest vármegyében működő önkormányzati fenntartású járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény tekintetében az egészségügyi intézmény kapacitásainak átcsoportosításával, csökkentésével, illetve szakmai összetételével kapcsolatos módosítás kezdeményezését, az egészségügyi intézmény ellátási területe módosításának kezdeményezését, külön kormányrendeletben meghatározott  irányító jogkört gyakorló egészségügyi intézmények gyakorolják.

Igen.

Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szakellátási kötelezettségének, illetve az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségének vagy az egészségügyi szakellátási feladatának, valamint az állam jogszabály által meghatározott ideiglenes feladatának (a továbbiakban együtt: ellátási kötelezettség) teljesítése érdekében

a) más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval az ellátási kötelezettség teljesítéséről megállapodást, vagy

b) egészségügyi ellátási szerződést

köthet.

Az ellátási kötelezettség ellátása érdekében kötött megállapodás, illetve egészségügyi ellátási szerződés fennállása esetén a megállapodás, illetve az egészségügyi ellátási szerződés tárgyát képező feladat ellátásához ideiglenesen átadott szakellátási kapacitás tekintetében a szakellátási kapacitás feletti rendelkezési jog a feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervet illeti meg.

Amennyiben egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét, illetve az egészségügyi szakellátási kötelezettségét, egészségügyi szakellátási feladatát nem teljesíti, ideiglenesen az állam gondoskodik az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján az adott szakellátási feladat ellátásáról.

A szakellátási feladat – amennyiben azt a közszolgáltatásért felelős szerv továbbra sem látja el - az állam által történő átvételét követő 3. hónap utolsó napját követően, azaz az állami egészségügyi szakellátási kötelezettség részévé válásának időpontjában (a továbbiakban: átvétel időpontja) e törvény erejénél fogva – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése szerint – az államra száll.

A szakellátási kapacitás szüneteltetése az egészségügyi szolgáltatás szünetelése. Az egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató a működési engedélyében szereplő bármely egészségügyi szolgáltatás ellátását – a fenntartó tájékoztatása mellett – szüneteltetheti. A szüneteltetést legalább nyolc nappal korábban az elektronikus ügyintézési felületen keresztül be kell jelenteni az engedélyező egészségügyi államigazgatási szervnek. Az egészségügyi szolgáltatás ellátása legfeljebb egy évig szünetelhet. Ezt követően az egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató évente kezdeményezheti a szünetelés meghosszabbítását az előző év elteltét követő 30 napon belül.

Az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, illetve az egészségügyi szakellátási feladat nem teljesítéséről szóló bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) az egészségügyért felelős miniszter részére kell megküldeni, melyben meg kell jelölni a kötelezettség, illetve a szakellátási feladat nem teljesítésének kezdő időpontját azzal, hogy azt a bejelentés lehetőség szerint legalább 15 nappal meg kell hogy előzze. Az egészségügyért felelős miniszter a bejelentést követően haladéktalanul tájékoztatja ennek tényéről az országos tisztifőorvost, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt és az Országos Kórházi Főigazgatóságot.

Az ellátási kötelezettség teljesítéséről szóló megállapodás és az egészségügyi ellátási szerződés ideglenes jelleggel jön létre,  tekintettel arra, hogy a szerződés tárgyát képező szakellátási feladatot és a hozzá kapcsolódó szakellátási kapacitást ideiglenesen veszi át  a feladat ellátására kötelezettséget vállaló egészségügyi szolgáltató vagy annak fenntartója. A feladat ideiglenes átadása a közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségét és felelősségét nem érinti, a szakellátási kapacitás feletti rendelkezési jog pedig továbbra is a feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervet illeti meg.

Az  egészségügyi szolgáltatók közötti kapacitásátcsoportosítás végleges, az így létrejött szakellátási kapacitás feletti rendelkezési jog véglegesen kerül át közszolgáltatásért felelő szerv részére.

Az egészségbiztosító háromévente a megelőző naptári év adatai alapján térségenként megvizsgálja a térségben működő szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók lekötött kapacitásainak kihasználtságát és a kapacitásváltozás szükségességét. Az egészségbiztosító javaslatot készít a kapacitásfelosztás módosítására. A javaslatot háromévente szeptember 1-jéig kell az illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek megküldeni. Az egészségügyi államigazgatási szerv a javaslat alapján negyvenöt napon belül dönt a kapacitásfelosztás módosításáról.

• A fenntartó – vagy az Eütv., illetve külön törvény ettől eltérő rendelkezései által meghatározott szerv - kezdeményezheti a fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató kapacitásának kormányrendeletben meghatározott, más ellátási formába történő átcsoportosítását.
• A fenntartók - vagy az Eütv., illetve külön törvény ettől eltérő rendelkezései által meghatározott szerv - közösen kezdeményezhetik a fenntartásukban lévő egészségügyi szolgáltatók közötti kapacitásátcsoportosítást.
• A fenntartó - vagy az Eütv., illetve külön törvény ettől eltérő rendelkezései által meghatározott szerv - az ellátási forma megváltoztatása nélkül kezdeményezheti a fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató kapacitásainak más, a szolgáltató finanszírozási szerződésében szereplő, illetve abban nem szereplő szakmákba – külön jogszabály szerinti mértékben – történő átcsoportosítását, azzal, hogy az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére bocsátott kapacitásainak száma összességében nem változhat.
• A fenntartó – vagy az Eütv., illetve külön törvény ettől eltérő rendelkezései által meghatározott szerv - kezdeményezheti a saját fenntartásában lévő szolgáltatói közötti kapacitásátcsoportosítást, azzal, hogy az átcsoportosítás a szolgáltatók összkapacitásának mennyiségét nem változtathatja meg.

Figyelem!

A kérelem elektronikus űrlapon történő benyújtásakor figyelemmel kell lenni Eütv 151/B § (1), (2), (3) a 155 § (18) (20), (21)  (22) bekezdésében foglaltakra!

Egyes fenntartói jogokat (pl: az egészségügyi intézmény kapacitásainak átcsoportosításával, csökkentésével, illetve szakmai összetételével kapcsolatos módosítás kezdeményezése, az egészségügyi intézmény ellátási területe módosításának kezdeményezésé)  a fenntartó helyett a jogszabályban meghatározottak szerint a vármegyében működő irányító vármegyei intézmény, társgyógyintézet esetén az országos gyógyintézet gyakorolja. E fenntartói jogokat a kormányrendeletben meghatározott társgyógyintézetek vonatkozásában az illetékes országos gyógyintézet gyakorolja.

Más  ellátási formába történő átcsoportosítást valamint kapacitásátcsoportosítást

• fenntartó
• az Eütv-ben előírtak szerint az irányító vármegyei intézmény
• külön kormányrendeletben meghatározott irányító jogkört gyakorló egészségügyi intézmény (pl. országos gyógyintézet)

kezdeményezhet. .

Baranya, Csongrád-Csanád, valamint Hajdú-Bihar vármegyében működő klinikai központ szerinti irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központnak minősül. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, úgy ezen klinikai központokat irányító vármegyei intézménynek kell tekinteni. 

• egészségügyi ellátási kötelezettség körében kötött megállapodás vagy egészségügyi ellátási szerződés esetén a feladatot átadó egyetértését igazoló dokumentumot,
• az átcsoportosítás részletes szakmai indokolását,
• az egészségügyi szolgáltató és fenntartója nyilatkozatát az átcsoportosítás fenntarthatóságáról,
• az egészségügyi szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy biztosítani tudja az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet által előírt személyi és tárgyi feltételeket az átcsoportosítással érintett szakmák tekintetében,
• az egészségügyi szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az átcsoportosítással létrejövő állapot nem ütközik az egészségügyi szolgáltató pályázatban vállalt kötelezettségeibe, és megfelel az Eftv. 4/A. § (3)–(6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
• Amennyiben az Eftv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitás krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell az átcsoportosítandó kapacitással nyújtható szolgáltatások szakma szerinti besorolását.
• Amennyiben az Eftv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitás vagy járóbeteg-szakellátási kapacitás járóbeteg-szakellátás keretében végezhető egynapos ellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell, hogy mely, a külön jogszabály szerinti egynapos beavatkozások elvégzésére fordítják az átcsoportosított kapacitást, továbbá a kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a szolgáltató vállalja az egynapos ellátás végzésére irányadó külön jogszabály szerinti feltételek teljesítését.
• Amennyiben az Eftv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés aktív, illetve rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátási kapacitás járóbeteg-szakellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a tartalmaznia kell az átcsoportosítandó szakmákat, valamint a végezni kívánt szakmai programot.
• Amennyiben az Eftv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás rehabilitációs nappali kórházi vagy nappali ellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell, hogy mely rehabilitációs szakma, illetve rehabilitációs szakmai program keretében kívánják működtetni a nappali kórházi ellátást vagy nappali ellátást.
• Amennyiben az Eftv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás intézeti hospice ellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a tartalmaznia kell az átcsoportosítandó kapacitás szakma szerinti besorolását. Amennyiben a 7. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítással a szolgáltatónál új szakma kerül kialakításra, az engedélyezhető kapacitások mértékét az új szakmára tervezett ellátási terület, az adott szakmára vonatkozó 10 ezer főre jutó országos átlagos kapacitás, illetve az adott szakmában megállapítható ellátási szükséglet esetén az adott szakmában az Egészségügyi Szakmai Kollégium (10) bekezdés szerinti véleménye alapján országosan szükséges összes kapacitásmennyiség és az összlakosság arányához viszonyított átlag figyelembevételével kell meghatározni.
• Amennyiben a Eftv.7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás egynapos ellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell, hogy az átcsoportosítást követően a külön jogszabály szerinti mely egynapos beavatkozások elvégzéséhez kerül felhasználásra az átcsoportosított kapacitás, továbbá a kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmező vállalja az egynapos ellátás végzésére irányadó külön jogszabály szerinti feltételek biztosítását.
• Amennyiben a Eftv. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás járóbeteg-szakellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, tartalmaznia kell az átcsoportosítással érintett szakmákat, valamint a végezni kívánt szakmai programot.

Az ellátási terület meghatározására hivatalból, módosítására mind hivatalból mind kérelemre sor kerülhet.

Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból állapítja meg, illetve módosítja az ellátási területet, ha az jogszabályváltozás miatt, vagy ellátási érdekből szükséges.

Kizárólag elektronikus felületen lehet megtenni, melynek elérhetősége: https://eszeny.nnk.gov.hu

A kapacitás-nyilvántartásban szereplő ellátási terület módosítása iránt kérelmet elektronikus űrlapon nyújthatnak be az ellátási terület módosításával érintett

• egészségügyi szolgáltatók fenntartói illetve az Eütv., illetve külön törvény ettől eltérő rendelkezései által meghatározott szerv közösen, az érintett egészségügyi szolgáltatók fenntartóinak egyike, amennyiben nem tudtak közösen kérelmet benyújtani, megállapodás hiányában.
• egészségügyi szolgáltatók közös fenntartója- illetve az Eütv., illetve külön törvény ettől eltérő rendelkezései által meghatározott szerv -, ha több érintett szolgáltatónak ugyanaz a fenntartója,
• települési önkormányzatok – a tekintetben, hogy településük mely egészségügyi szolgáltató ellátási területéhez tartozzon illetve ne tartozzon.

Az ellátási terület módosítása ügyében közös kérelem benyújtásakor, az elektronikus űrlapon történő kérelem benyújtására az érintett fenntartók bármelyike jogosult.

Figyelem!

A kérelem elektronikus űrlapon történő benyújtásakor figyelemmel kell lenni Eütv. 151/B § (1), (2), (3) a 155 § (18) (20), (21)  (22) bekezdésében foglaltakra!

Egyes fenntartói jogokat  (pl:: az egészségügyi intézmény kapacitásainak átcsoportosításával, csökkentésével, illetve szakmai összetételével kapcsolatos módosítás kezdeményezése, az egészségügyi intézmény ellátási területe módosításának kezdeményezésé)  a fenntartó helyett a  jogszabályban meghatározottak  szerint a vármegyében működő irányító vármegyei intézmény valamint az országos gyógyintézet gyakorolja.

Kizárólag elektronikus felületen lehet megtenni, melynek elérhetősége: https://eszeny.nnk.gov.hu

A kérelem során az elektronikus űrlap kitöltésekor figyelemmel kell lenni, arra, hogy az ellátási területeket szakmánként, illetve progresszivitási szinteknek megfelelően kell meghatározni.

Ez alól kivétel:  

• fekvőbeteg-szakellátás keretében gyakorolt szülészet-nőgyógyászat szakma esetében az ellátási terület egyes szülészeti, illetve nőgyógyászati beavatkozások körére vonatkozóan is megállapítható.
• ha valamelyik szakma másik, az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló rendelet szerint külön szakmakóddal rendelkező szakmát is magában foglal, az ellátási területet szakmakódok szerinti bontásban külön-külön is meg lehet állapítani, függetlenül attól, hogy a szakmakód szerinti bontás progresszivitási szint vagy egyes beavatkozások köre alapján történik.

Az ellátási területet a szakmai szervezeti egység vonatkozásában is meg lehet állapítani.

Az ellátási területet meghatározásánál, módosításánál figyelemmel kell lenni az egészségügyi térséghatárra.

Ez alól kivétel:

• rehabilitációs szakellátások,
• adott szakmában a progresszivitás magasabb szintjét képviselő ellátások,
• a speciális ellátotti kör részére ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók,
• uniós fejlesztési pályázat alapján befogadásra kerülő, az alapellátáshoz integrált járóbeteg-szakellátási kapacitásokon ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók,
• a nyugat-közép-magyarországi, az észak-közép-magyarországi és a dél-közép-magyarországi térségek Pest vármegyéhez és Budapesthez tartozó területei tekintetében,
• a stroke ellátások
• a PIC ellátások
• módosítás során ellátási érdek fennállása
• az adott szakmában az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató hiánya

Átfedés –és hézagmentesség követelményének való megfelelés.

Ez alól kivétel:

• az adott szakmában a progresszivitás magasabb szintjét képviselő ellátásokat nyújtó,
• a speciális ellátotti kör részére ellátást nyújtó, valamint
• uniós fejlesztési pályázat alapján befogadásra kerülő, az alapellátáshoz integrált járóbeteg-szakellátási kapacitásokon ellátást nyújtó

Nem kell ellátási területet megállapítani:

• az ellátási terület megállapítása következtében az intézmény által végzett szakmák tekintetében a területi ellátási kötelezettségbe tartozó települések között területi hézag alakulhatna ki, vagy
• az ellátási terület megállapítása a szakmánál kisebb egységekben valósulna meg, és ennek következtében az egészségügyi szolgáltatók által ellátott feladatokkal lefedett települések között területi hézag alakulhatna ki,
• a Vhr. 2. számú melléklet A) rész 28., 28/a., 29., 53. és 57. pontja szerinti ellátások,
• a Vhr.3.. számú melléklet 6/a., 16/a., 55., 118., 119., 121., 123–127., 139–141., 143–144. és 145. pontja szerinti ellátások, valamint
• az egynapos ellátások esetében.
• A HIV fertőzött betegek gondozását a jogszabályban nevesített egészségügyi szolgáltatók ellátási terület nélkül végzik.
• A CT diagnosztika és az MRI diagnosztika szakmában az ellátási területet nem kell progresszivitási szintenként meghatározni.

Alkalmazandó hatályos jogszabályok felsorolása.

• az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
• az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
• az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
• az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
• az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet
• a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény